FERENCZY IDA

Kulturális és tudományos szerepe

 Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni. Ferenczy Idát, magához rendelte és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Sissy, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát, azonnal megszerette Idát, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Az 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket rajta keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni. Többek között: Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is. Emellett Ferenczy Ida levelezőpartnerei voltak: Falk Miksa, Thallóczy Lajos, a mártírhalált halt miniszterelnök özvegye, gróf Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül gróf Festetics Máriához (1839–1923), őrgróf Pallavicini Edéné gróf székhelyi Majláth Etelkához, (1853–1936), gróf Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez és Rónay Jácinthoz.

Polgári származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el a királynét, aki ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnőjének, amelyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja őt. Idát brünni alapítványi hölggyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. Ferenczy Ida hivatalosan felolvasónői minősítésben szerepelt a császárné személyzetében. Szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet királyné szobáihoz csatlakoztak, és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak. A királyné 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta Az egykori felolvasónő először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált.

Élete végéig Erzsébet királyné emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat, és egyik fő szervezője volt az 1908. január 15-én nyílt Erzsébet Királyné Múzeumnak.

Rövid életút

 Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) az „ereklyés hölgy”, Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője 1863-1898-ig. 1907-ben Kada Elek (1851–1913), udvari tanácsos, kecskeméti polgármester (akinek a felesége Ferenczy Auguszta, Ida unokahúga volt) kérésére közbenjárt, Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti kohári–szentlőrinci puszta megszerzése ügyében. 1908. január 15-én nyílt Erzsébet Királyné Múzeumnak, amely jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett. . Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.

1928-ban hunyt el az osztrák fővárosban.

Érdekességek

 Kecskeméthez való ragaszkodása akkor nyilvánult meg a leglátványosabban, amikor 1907-ben Kada Elek (1851–1913), udvari tanácsos, kecskeméti polgármester (akinek a felesége Ferenczy Auguszta, Ida unokahúga volt) kérésére közbenjárt Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti kohári–szentlőrinci puszta megszerzése ügyében. Neki köszönhető, hogy a már opciót szerzett Agrár Bank helyett Kecskemét vásárolhatta meg a 11 ezer holdas birtokot. De egyéb jótékonysági alapítványokat is tett, a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorulókat, és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott Kecskemét szegényeire. Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.

1928-ban hunyt el az osztrák fővárosban. A bécsi Ágoston-rendiek Loretto-kápolnájában ravatalozták fel, majd koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetőben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy család sírboltjában, apja és testvérei mellett.