FISCHHOF ÁGOTA

Kulturális és tudományos szerepe

 A száz évvel ezelőtti Szeged művészeti és közéletének egyik ismert nőalakja, akinek sokoldalú, karizmatikus személyisége, életútja, máig foglalkoztatja a város- és művészettörténészeket egyaránt. Ő volt Móra Ferenc „kisinasa”, Moholy-Nagy László múzsája, a szegedi feminista egyesület tagja, az első magyar szakképzett könyvtárosnő, feleség és családanya egy személyben. Tanulmányai befejezése után elszegődött a Somogyi Könyvtárba segéd könyvtárosnak, innen indult az élete. A könyvtáros munka alapjainak elsajátításában Szász Gyula szakdíjnok segítette. Az évek során Móra „kisinasa” vált belőle, nevéhez fűződik a tárgyszókatalógus építése. Szeged francia megszállása idején, 1919 áprilisában a műértő De Tournadre tábornok látogatást tett a Közművelődési palotában, Fischhof Ágota fordította franciára Móra szavait. A Somogyi Könyvtár első, de országosan is az elsők között volt, mint női könyvtáros.

Rövid életút

 Fischhof Ágota 1895. június 4-én született, szegedi zsidó család gyermekeként. Édesapja, a temesvári születésű Fischhof Samu az első Szegedi Keramit és Műtéglagyár igazgatója, édesanyja Léderer Julianna, birtokoslány a Bácskából. Négy gyermekük volt, Ágota a másodikként látta meg a napvilágot. A család a Korona (ma Hajnóczy) utcában lakott.

Többféle sportágban kipróbálta magát: úszott, vívott, teniszezett, korcsolyázott. Tagja volt a Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) csapatának, gyakran versenyekre is járt. Tanulmányait az állami felsőbb leányiskolában (ma Tömörkény István Gimnázium) végezte, emellett sokrétű és alapos képzésben részesült otthon is. A korabeli Szeged legkiválóbbjai voltak az oktatói: Heller Ödöntől rajzolni, Király-König Pétertől zongorázni, Balázs Béla édesanyjától (Bauer Simonné) németül és franciául tanult.

1916-ban a berlini Hochschule für Bibliothekarinnen könyvtárosnő-képzésére vették fel. Tanulmányai mellett munkát is vállalt, a háborús magyar irodalmat dolgozta fel csekély tiszteletdíjért. 1919-ben, a kétéves főiskola elvégzése után visszatért szülővárosába, már a Móra vezette bibliotékában folytatta munkáját. Fischhof Ágota az első magyar szakképzett könyvtárosnőként írta be magát a történelembe. Először a kézikönyvtár átrendezésébe fogott, német módszer szerint. „Egy dzsungel volt, és tudtam, hogy ami nincs a helyén, az elveszett.” Szeged francia megszállása idején, 1919 áprilisában a műértő De Tournadre tábornok látogatást tett a Közművelődési palotában, Fischhof Ágota fordította franciára Móra szavait. 1924-ig dolgozott a könyvtárban, majd gyerekei nevelése mellett hivatalnoknak állt. 1976. szeptember 11-én hunyt el. Férje nem tudta feldolgozni a veszteséget, alig egy hónap múlva követte társát.

Érdekességek

A feltűnő szépségű és művelt lány a XX. század elején a szegedi művészvilág múzsája volt: festőket, költőket egyaránt megihletett. Moholy-Nagy László – a később világhírűvé vált képzőművész, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára – megfestette a könyvtárosnőt. Az „Ági” feliratú portréképet az 1919-ben megrendezett szegedi kiállításon Móra „Tahiti Madonná”-nak nevezte, azóta is így ismerjük. Alakját Nyilasy Sándor, Heller Ödön, Tevan István művei is őrzik, ex librisét Gergely Sándor aktivista szobrász rajzolta meg légies-nőies vonalakkal.

Alakja feltűnik Balázs Béla és Móra Ferenc műveiben, akik egy-egy szereplőjüket mintázták róla. Juhász Gyula Ex libris címmel írt verset hozzá. Költeményét a Nefelejcs című kötetbe illesztette be, amelyet így dedikált: „Fischhof Áginak, kulturális előhaladásom legfőbb előmozdítójának hálás szeretettel Juhász Gyula”.