DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA

Kulturális és tudományos szerepe

 A pesti Hacker-házban kezdetleges színpad állt, ahol a kolozsvári magyar társulat tartott előadásokat. Róza nézőként gyakran részt vett ezeken, ekkor döntötte el, hogy színésznő lesz. Jelentkezett Láng Ádám direktornál, de nem járt sikerrel. 1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az úgynevezett Hackerszálában volt. Itt színjátszást és éneket is tanult, és ekkor magyarosította nevét Széppatakira, Benke József színigazgató javaslatára. 1810. március 29-én lépett fel először a Hamletben, amelyben udvari dámát alakított. Ebben az évben eldöntötte, hogy nem megy haza, továbbképzi magát a színész pályára. után Egerben és Miskolcon játszott. 1819 őszén Kilényi Dávid vándor színtársulatához szerződött, fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen, majd Komáromban. Már ebben az időszakban is közkedvelt volt.

Déryné Széppataki Róza egész életében vándorolt az országban, hogy a magyar nyelvű színjátszást eljuttassa a legkisebb falvakba, a német előadások jellemezte történelmi korszakban. Magyarsága nem csupán névleges, élete végéig harcba szállt a magyar nyelv értékeiért.

Rövid életút

 Déry Istvánné Széppataki Róza (született Schekenbach, később Schenbach Rozália) (Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője, Széppataki Johanna nővére. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született, 1798. december 27-én keresztelték Jászberényben. Édesanyja Pesten, Rothkrepf belvárosi kántornál helyezte el, hogy német nyelvet tanulhasson, itt került kapcsolatba a színészettel. 1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az úgynevezett Hackerszálában volt. 1813-ban hozzáment színésztársához, Déry Istvánhoz. 1844 áprilisában Kolozsvárott játszott egy énekes egyvelegben, júniustól Vásárhelyen, később Tordán és Nagybányán szerepelt. 1845. január 12-én kolozsvári tagként lépett fel, mint Gervaise, végre középkorú, idős asszonyokat kezdett alakítani. 1845. március 15-én utolsó fellépéseként meghirdetett darab volt a Követválasztás színmű. Ezután nem lehet tudni pontosan, hogy hova ment. 1846 elején Szegeden volt, majd fellépett Debrecenben, ahol kifütyülték, az újságok vicceket gyártottak róla, feltéve neki a kérdést: a színpadon akar kimúlni?

1847-ben búcsúzott a színpadtól, visszatért férjéhez. Déry István 1862 januárjában hunyt el, akkor Róza húgához költözött. Utoljára 1868-ban lépett fel, Egressy Ákos jutalomjátékán, ölben vitték fel a színpadra.

Déryné 1872. szeptember 29-én, 78 éves korában hunyt el miskolci otthonában.

Érdekességek

A cseppet sem mutatós kislányról senki nem hitte el, hogy színpadon lenne a helye. Az 1793-as születésű Róza mégis bizonyított gyönyörű hangjával. Fiatalon elszegődött egy színjátszó csoporthoz, így került Pestre az 1800-as évek elején. Először 1810 tavaszán lépett fel szöveges szerep nélkül, díszes ruhában a háttérben megbújva. Pár héttel később elsőre belesült szerepébe, a közönségnek háttal hadarta el szövegét, csak második nekifutásra boldogult.